19:18: – Amikor befutott a vállalkozó elszabadultak az indulatok. Mindenki ordított, mindenki a másikat hibáztatta. „Ti loptátok szét a házakat, a ti hibátok – harsogta, míg a válasz még hangosabban jött: becsaptak minket, elvették a pénzünket, nincs hol élnünk.” A forrongó indulatok háttere: a Rezeda közben felépített szocpolos házak nem felelnek meg a lakhatási feltételeknek. Van olyan család, akik a Dália utcából akartak eljönni, otthonra vágytak és bíztak a vállalkozóban. Olyannyira, hogy a felvett hitel és a szocpol felett is ő rendelkezett. Ezért az ígérték nekik, rendesen megépített kulcsrakész házat kapnak. – Tudjuk, hogy sokan csalnak a szocpollal – mondja az egyikük, – de higgye el mi nem akartunk. A szocpolhoz még felvettem öt milliót, a szomszéd meg hatot, hitelt. Dolgozik a család, fizetjük és mégsincs rendes otthonunk.” Csak otthont akartunk Lassan egyre többen leszünk, mutatják a késznek jelentett, de életre alkalmatlan 82-85 négyzetméteres lakásokat. A fal megrepedve, penészedik, az ablakokat néhány helyről már kilopták. „Próbálom ahogy lehet szépítgetni a házat, valahogy lakhatóvá tenni, de nincs fűtésünk, a villanyt a szomszédtól kapom, mert megsajnált. Az egyetlen villanyradiátor éjszaka leveri a biztosítékot. Fázunk. Hiába vettem meg a kazánt, nincs hova, és ha beraknák a fürdőbe ott fulladnánk meg. A plafon többször leszakadt, a ház süllyed. Otthont akartunk, becsaptak minket. S ki tudja, mikor lesz vége a bírósági procedúrának. A gyerekek állandóan betegek, megfáznak, mit tegyek még?“ – tárja szét tanácstalanul két karját az asszony. – Arra óvatosan menjen – szól utánam a középkorú férfi. Egyszercsak beszakadt az akna is, veszélyes! Borbányán 12 család egy vállalkozót bízott meg az építkezéssel. Az időközben autóval begurult, ideges vállalkozó, L. úr nem érti az elégedetlenség. „ A szerződésben az van, hogy 98 százalékos készültségben adjuk át a házakat, s az egymillióból, amit kaptak, befejezik a munkát. Arról én nem tehetek, hogy szétlopták az egészet. Meg kell nézni a műszaki vizsgálatkor készült képeket, nem így néztek ki." Amikor arról érdeklődtünk, hogy az is az építtetők bűne-e, hogy a fal és a plafon közötti résbe befér egy emberi kéz és süllyed a ház... elszabadultak az indulatok... Hogy hol az igazság, tegnap nem derült ki... és a lakhatatlan ház előtt négy, falatnyi kölyökutya játszadozik... Struccpolitika – A Rezeda közi építkezésnél az egyik fő probléma, hogy az épületek nem az engedélyes tervnek megfelelően lettek megépítve – mondja dr. Fazekas János ügyvéd, akit tavaly ősszel keresett meg az egyik károsult, segítsen, hogy a vállalkozó kijavítsa a hibákat, lakható legyen az épület. Az ügyvéd úgy tudja, a Rezeda közi házak ügyében a rendőrség is megkezdte a nyomozást. – Érezhető egyfajta sruccpolitika a történetben, mert nincs összefogás, sokan arra játszanak, hogy így mentesülhetnek a hitel fizetés alól – teszi hozzá a jogi képviselő. Közösen minden bizonnyal úgy érvényesíthetnék az érdekeiket, hogy az otthonuk is megmaradhasson. A kivitelező I. osztályú minőséget vállalt, polgári perben hibás teljesítésért perelhetőek és sok függ attól, is az igaszságügyi építési szakértő mit állapít meg. – Információm szerint van olyan ingatlan, ahol már közjegyzői okirat is született, aminek árverezés lesz a vége. 14:05: Kemecsén is felröppentek olyan hírek, hogy visszaélések vannak a szocpolos lakásokkal. Telefonálónk szerint a vállalkozó felépíti a lakást, s olyan szerződést írat alá a lakókkal, hogy albérleti díjat fizetnek neki öt éven keresztül. Arra is van példa, hogy a már felépült lakást lebontják, majd néhány hónap múlva arra az alapra újra felépítik, újra feléve rá a szociálpolitikai támogatást. A helybeliek szerint arra is van példa, hogy lebontják a házat, s az építőanyagot eladják a családok. A felvetésekkel kapcsolatban a város polgármesterét, Lipők Sándort kerestük meg. – Az ma már nem jellemző, hogy lebontják a házat, s építőanyagként adják el. Tíz évvel ezelőtt ez a módszer elterjedt gyakorlat volt. Tény azonban, hogy tapasztalataink szerint most is vannak visszaélések a szociálpolitikai támogatásokkal, s mi ezt jeleztük már állami szervezeteknek és pénzintézeteknek egyaránt, de úgy tűnik, semmi sem történik. A gondot abban látom, hogy mivel a bankok nem karitatív szervezetek, ezeket az ügyleteket pénzért csinálják, s azzal már nem igazán foglalkoznak, mi is lesz a továbbiakban a szocpolos lakások sorsa. Az önkormányzatok a bankokkal ellentétben sok olyan feladatot elvégeznek, amivel nem járnak forintok. Ha ezeknek a szocpolos lakásoknak az ügye a mi kezünkben lenne, akkor jobban rá tudnánk nézni a dolgok menetére, s akkor talán a visszaéléseket is jobban meg tudnánk akadályozni. Úgy gondolom: a szaktárcának kellene kezdeményeznie, hogy a parlament módosítson törvényt a visszaélések megakadályozása érdekében.